Eddigi leghosszabb biciklitúrám Korondra vezetett, mely majdnem 30 km-re található Székelyudvarhelytől. Arról nevezetes, hogy a fazekasság a legfőbb vonzereje, mely mára már annyira kinőtte magát, hogy az egész falu egy nagy kirakodóvásár kvázi. A több napos esőzés után megelőlegeztem az időjárásnak, hogy biciklire alkalmas lesz. Szerencsém volt, mert csak este eredt meg. Az útról annyit, hogy Farkaslakáig egész korrekt, aztán cafrangosan emelkedni kezd szerpentineken át. Az utolsó 5 kilométer gyakorlatilag jutalomjáték, gurulás ezerrel, de már gondoltam, hogy ennek ára lesz hazafele... Az oldalsó kép a Korond patak völgyében készült. Itt gyakran állnak meg a népek szalonnát sütni, pihenni. Szóval odaúton minden oké volt, ahogy közeledtem a faluba, az út mentén arra lettem figyelmes, hogy tele van nárciszárusokkal. Némelyikük cigány, némelyik nem. Azért van érzékük a marketinghez, mert látják, hogy bicajjal vagyok, izzadok mint a ló, de azért "Vegyen má nárciszt! Vigye el!". Leleményesebbje csak ennyit kérdezett: "Adsz egy cigit, vagy egy cukorkát?". Alább korondi falukép látható:

Miután beértem a faluba körülnéztem, mivel tényleg csodaszép fazekastermékek vannak itt. Venni nem vettem, mert gondoltam jobb, ha majd kocsival leszek és akkor vásárolok be. Inkább vételeztem egy jó hideg sört, aztán találtam egy biciklis tanösvényt piros "C"  nehézségi fok jelzéssel. Gondoltam ez hasonló lehet a sípályák kódolásához, így nekivágtam. Útközben megtaláltam a helyi temetőt, melynek gyönyörű faragott kapuja van. (Inkább a faragás részletessége az ami érdekes, ezért böktem be ilyen képet.) Tekertem, mint az állat felfele a hegyen, aztán mikor láttam, hogy csupa sár még az egész, inkább visszafordultam. No meg a medveszarról nem is beszélve. Tovább rontotta volna matematikai túlélési esélyeimet Micivel szemben az a 3 alma ami a táskám mélyén lapult, hisz mackó testvérnek jó a szaglása. Azért ez a 4-5 kilométer hegymenet jól esett  (a nagy ló...t! :) ). Elindultam hazafelé, és hát ugye ami lefele oly csodás gurulás volt, az most elég nagy emelkedő... A forgalom intenzitása ezt még fokozta, hisz pünkösd hétvége van, csíksomlyói búcsú, tele minden magyar rendszámú kocsikkal. Apropó: nekem nem sikerült eljutnom, de annyira nem bánom,mert szar idő lett ott is a mise felénél.

Szóval hazafelé tartottam, amikor megpillantottam a hely tetején egy kis árus bódét. Benéztem, milyen tejtermékeket árulnak, és legnagyobb örömömre sikerült ordát venni! Hogy mi ez? Az orda egy másodlagos eljárással, tejsavóból készített  sajtféleség. Olyasmi mint a túró, a sajt, a tejszín és a tej ízvilágának valami érdekes kombója. Elmondani nem nagyon lehet, mert eléggé egyedülálló íze van. Bővebb infóért nézzétek meg itt a Wikipedián. Még Laci anyukája ajánlotta nekem, hogy ezt mindenképp próbáljam ki,mert fasza. Valóban. A képen látható. Olyasmi, mint a túró kinézetre, de nem. Itt palacsintába szokták pakolni. Nekem önmagában, minden nélkül is rohadtul ízlik! A másik, amit beszereztem, a juhtúró. Igaz ezt már próbáltam, de vóna igény egy jó túrós pogácsára, vagy kapros-túrós tésztára, vagy önmagában enni, mert jó.  Valamit majd készítek szerintem a héten ezekből. Szóval hazafele feltankoltam. Itt is történt egy mókás szituáció a nárciszos cigókkal: adott egy út, amin két irányba lehet haladni, semerre másfelé, ergo tök egyértelmű, hogy A-ba, vagy B-be mész. Megálltam inni egy picit, nem napon barnult kollega megkérdezi: "Eltévedtél? Mert cigiért segítek ám!". Na erre gondoltam nincs igény, és gurultam is gyorsan tovább. Farkaslaka után még szintén volt egy nagy emelkedő, de visszaérve Udvarhelyre örömmel nyugtáztam, hogy kb 60km-es túrámat teljesítettem. Ééés, az eső is megeredt. Már úgy hiányzott.... napocska!!!! Édes napocska!!!!!!!!!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.