2010.09.23. 19:08
Transzfogaras
Mit is tehet az ember a nemzetközi autómentes nap alkalmából? Hát autózik 420km-t :) De mivel tud felelősen gondolkodni, ezért teszi ezt távol onnan, ahol lakik, így kvázi egy autónyival kevesebb a szennyezés a lakhely közelében. Szóval elmentem autózni szerdán, mivel olvastam, hogy októbert végéig van nyitva a Transzfogarasi út.
Az 7C jelzésű Transzfogarasi út az 1970-es években épült a nyavalyás Ceausescunak, a "Kárpátok Géniuszának" megalomániájából. Sok értelme nem volt, hiszen a közeli Vöröstoronyi szoroson át sokkal kényelmesebb út vezet át a Déli-Kárpátokon Havasalföldre. Valószínűleg hadi út célját is szolgálta. Mindenesetre nagyon szép a Déli Kártpátok Fogarasi havasok vonulatán átvezető szerpentint övező látvány. 90 km hosszú, 578 hídja és viaduktja van, bár nem számoltam meg. Többszáz tonna robbanóanyagot használtak el, és kb 40 ember lelte halálát az építkezés során (azóta pedig hetente akad, aki kocsival, vagy gyalog lepottyan egy kanyarban és így eltolja a kis biciklit Szent Péter felé)...A gerinc alatt 2042 m magasságban alagút vezet át. Végképp értelmes dolog alagutat robbantani egy hegygerincbe. No de ne vágjunk a dolgok elébe. Lényeg, hogy kárpótol a látvány és a vezetésélmény.
Az odaút már maga érdekes volt, mivel közel 120km-t kellett innen menni, mire elértem az út elejét. A GPS haszontalan a 3 számjegyű utakon, így térkép alapján mentem. Ahogy kiértem Székelyföldről, előjöttek érdeksebbnél érdekesebb települések, melyek közül a leghorrorisztikusabb Dacia volt. Pont mint az autó. Érdemes a képet megnézni itt balra, hiszen vadnyugati, illetve horrorfilmekből ismert látvány. Gyorsan át is húztam, mivel bevallom, kicsit fostam, mert sehol egy ember, sehol egy autó. Mint egy szellemváros.
Ahogy közeledtem, egyre jobb idő lett, és a távolból már elő is tűntek a Fogarasi havasok csúcsai. Egyre jobb idő lett, és a távolból már elő is tűntek a Fogarasi havasok csúcsai. Aztán innen már csak 1,5 óra volt a menet, mivel az út hirtelen bitang pusztulatosan fostossá vált. De hajtott a cél, és így, hogy láttam a hegyeket, így azért elviselhető volt. Egy körforgalomból kifordulva indult a hegymenet. Az út elején egy tábla jelezte, hogy október végéig van nyitva az út és az alagút a tetjén. Ugyanis tudni kell, hogy ezzel az úttal le lehet vágni sokat annak, aki Arges megyébe szeretne menni hegymenet nélkül, annak bizony sok plusz kilométert kell lepörgetni. Hegyi utakból azért akad még 2-3, de ez a Transzfogarasi a legjobb és leghíresebb. A többi állapotáról nem tudok semmit. Szóval elindultam felfelé, először még csak módjával emelkedett, csodálkoztam is, hogy milyen lazán fel tudok menni, meleg van, a motor sem melegszik...aztán egyszercsak megindult a hardcore 360 fokos visszafordító-rengeteg kombinálva 10-15%-os emelkedőkkel. Cuki! Itt a látvány már csodás volt, ahogy a képen is látszik. A felhők között autókáztam felfelé, miközben figyelni kellett, hogy a kanyarokat okosan vegyem. Mondjuk az időpontválasztásom két okból is jó volt: szép és tiszta idő volt, és nem volt forgalom hétköznap révén. Szóval miközben haladtam felfelé, ahogyan azt a környezetismeret nevű tantárgy keretében tanultuk "200 méterenként felfelé haladva 1 fokot csökken a hőmérséklet". Szóval ahogy haladtam felfelé, indokolttá vált az ablak feltekerése és a kapucnis felső le nem vevése :) Aztán felértem a Balea-tóhoz, ahonnan visszanézve az alábbi, nem gyenge panoráma fogadott:
Szóval ezen jöttem fel... :) Van egy drótköteles felvonó is kb az út felétől a tóig, de annak nem ajánlott aki át akar menni az alagúton, mivel a tóig visz, továbbá a vezetésélmény is elvész a felvonó használatával. Ami nagyon jó, hogy az út minősége kifogástalan, ez látszik is, hiszen olyan ,mint egy jó autópálya, vagy a Hungaroring. Mondjuk utánaolvastam, és a kanyarok, emelkedők miatt a világ egyik legtechnikásabb autóútjának tartják. Akit méginkább érdekel a technikai része, annak ajánlom az alábbit: http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/top-gear-transzfogaras-32403 Szóval fennt 5 lejért parkoltam, mivel ez egy természetvédelmi terület. Amit meg is értettem egészen addig, amíg közel értem a tóhoz és láttam, hogy tele van szórva szeméttel a tó partja és még a víz is! Cigisdobozok, műanyag flakonok, kajamaradék, stb. Kár, mert egyébként a legtisztább vízű tó, amit eddig valaha is láttam. A képen szerencsére ez nem látszik. Az viszont igen, hogy milyen szép tiszta a vize. Szóval a tó szép, a víz tükréből lehet látni, hogy csodaszép tiszta. 2040 méter magasan fekszik, és rohadt mély! (11m a legnagyobb mélysége) Sajátos hangulata van annak, hogy fenn a magasban egy szép kis tavacska hömbölög. Csak sajnos érezhető az a fíling, ami a Gyilkos-tónál is van, hogy a turizmus - és a sok román - elrontja az összképet. Szóval itt időzgettem egy darabig, és megettem nyugodtan az almámat meg a kakaós csigámat, ha már 5 lejért parkolok. Aztán irány tovább az alagút. Mint említettem, a Déli Kárpátok vonulatának gerincét átrobbantották, mert az jó. Érdekes volt,mert kemény 7 fokkal volt hidegebb az alagútban. És tiszta víz volt minden. Egyértelmű, hogy télen lezárják. Egyébként megyehatár az alagút Szeben és A déli oldal némiképp más képet mutatott, mint az északi. Egyrészt az út kevésbé kanyargott, itt már néhányat előztem, mivel nem egy 100-200 méteres egyenes szakasz volt. (Persze csak óvatosan!) Másrészt sokkal rosszabb minőségű, ám román viszonylatban még mindig kiemelkedő. Sok a kátyú és itt-ott hiányzik néhány méter a sávból, mivel lepotyogott. Zenét hallgattam, mint mindig vezetés közben és stilszerűen de tök véletlenül a Prosecturától az Európa messze van című dal szólt, ami nagyon jól illett az utak minőségéhez. Később vissza-visszajátszottam a muzsikát a kátyús részeken, mert az jó! Szóval csorogtam lefelé és filóztam, hogy vajon meddig kell még mennem, hogy elérjem a Vidra tavat, hisz a hegyek déli oldalán az volt a cél. Kb 1 órát gurultam le, mire elértem a tavat, igaz nem tudtam körbemenni, mivel épp favágás miatt le volt zárva az út, de azért egy picit kaptam a látványból, ami megint a "nem csúnya" kategóriába sorolható. A tó egyébként - ki sem találnátok - egy mesterséges víztározó, az említett barátunk (N.Ceaucescu.) műve, az energiapolitika részeként. Itt aztán úgy gondoltam nem nyomulok be mégjobban Romániába (ez már tényleg Románia!) és visszafordultam, mert egyrészt a legrövidebb út is erdőn, illetve hegyen át vezet, másrészt élmény lesz visszafelé is vezetni. Így is volt, bár már lankadt a kedvem a végére. Fel a hegyre, át az alagúton, aztán gurulás lefelé a kiváló úton. Lefelé figyeltem meg, hogy néhány helyen, ahol nagy robbantásokkal rottyantották át a hegyet, ott emléktáblák őrzik, hogy itt bizony a szocializmus épült! Este 7-re haza is értem. Bátran ajánlom mindenkinek! Vezetési szempontból is állat, és a látvány maga megér egy misét. Belegondoltam, hogy vajon bicajjal milyen lenne? Vagy pár napra gyalog nekimenni a hegyeknek? Utánajártam, elég sok túraútvonal van, és csúcsok is akadnak, melyeket meg lehet mászni... :) De ez már a következő történet lesz!
Aki kíváncsi az összes képre, amit itt készítettem, az megtalálja itt: http://picasaweb.google.hu/windclon/20100922Transzfogaras
1 komment
Címkék: gps vezetés román transzfogaras
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Benny Hill 2010.09.26. 19:07:52
Élmény lehetett vezetni - látni - sétálni egy "csöppet" - hallgatni a zenét
Mindjárt megnézem a többi képet is.
Aztán majd msn-ezünk
Csuma
Peet